Miért vettem meg? - Nidavellir

Néha érdekes, hogy miért vesz meg az ember egy-egy dolgot. Főleg, ha abból a fajtából már több is van.
Mi a motiváció mögötte, miért áldoz rá pénzt, esetleg időt, energiát a választásra, utánajárásra.
Arra gondoltam, hogy mikor megveszek egy játékot (vagy akár visszamenőleg is, ha érdekes), megírom mi vett rá, miért döntöttem mellette.
Hátha ez is inspirációt ad másoknak (pl, hogy hogyan adjanak el nekem valamit ;-))

A sorozat (mert annak szánom) kezdéseként, íme az idei első szerzeményem a Nidavellir rövid "beszerzési története".

Már szerintem vagy 3 éve fenn van a whislistemen. Amikor először hallottam róla, három dolog fogott meg igazán.
Egyrészt a borítója. Igazi kalandot ígér. A LoTR jut róla eszembe. Jól eltalált a grafikája is és a fehérben végződő szélek. Külön plusz pont a borítón a rúnákért.
Másrészt, az egyik kedvenc játékmechanikám van benne: Licitálás.
Harmadrészt a játékosszám. Kevés az a komolyabb stratégiai játék, amit 4-nél többen is lehet játszani, ezt 2-5-en lehet! Ez nekem azért is fontos, mert nagy a család, és sokszor vagyunk 5-en (nemsokára már a hatodik is beérik :-)), és a társasjáték körnél is hasznos, ha minél többen lehet, főleg a hosszabb játékokat.

Viszont pont emiatt a kettő miatt nem döntöttem eddig a vásárlása mellett. Valahogy a nem illett össze, mást ígért a borítója, mint amilyen játékot valójában tartalmaz.
De mindig ott volt a radaromon, a neve is valahogy nagyon jól cseng.
Aztán ahogy teltek az évek, valahogy mindig előjött. Főleg a The Dice Tower top x-es ilyen-olyan listáin. Idén is elég előkelő helyen szerepelt többeknél a top 100-ban, amit nem olyan régen néztem végig, így firss volt az emlék, mikor egyszer csak véletlen ráakadtam a Metagames webshopban, bontott társasjként 9 000 értékű zöldhasúért.
Azért már megéri! De akkor jött a csavar! A Thingvellir kiegészítője is volt akciósan 4 000 pengőért. De a kettő együtt már nem kecsegtetett azzal, hogy olyan szuperjó vételként könyveljem el.

Ránéztem a tarsasjatek.com-on is, hogy ugyan már mi a használt piaci értéke (máshol ahol szoktam nézni, ott nem találtam) és akkor elkerekedett szemmel meredtem a monitorra, mikor láttam, hogy valaki 7 000 magyar ropogós ellenében adja a kettőt!
Tovább azt hiszem nem kell magyaráznom :-)

Volt tehát egy jó borító, számomra érdekes játékmenet megfelelő létszámmal, és úgy tűnik jól is sikerült, mert benne volt a közbeszédben. Ezek után már csak szerencsés csillagállás kellett.