Találatok a következő szerzőre: zogmund

Szoktak ilyen karácsonyi ötletlistákat összeállítani, hogy mi az amit ajánlanának másoknak.
Én azon gondolkodtam, hogy vajon én minek örülnék, mit kérnék karácsonyra. No nem azért, mert abban reménykedek, hogy hátha valamelyik kedves olvasó elpostázza nekem bratyiból (de, amúgy ebben, csak ez ilyen jó fordított pszichológia ;-)) hanem, mert szerintem nehezebb belőni, hogy másoknak mi lenne a jó. Ellenben, ha ismernek valamennyire (akár személyesen, akár csak a blogot olvasva), akkor könnyebben el tudják dönteni, hogy ami nekem tetszik, az neked is bejön-e.
Szóval nehezebb mindenkit ismerni mint, hogy aki kérdezi az ismerjen téged valamennyire.

No, hát ezért született meg így a karácsonyi lista, hátha ez is segít másoknak választani :-)
Első körben a családi játékok lesznek terítéken!

Lesznek kiegészítők is, nyilván ilyenkor az alapjáték ajánlott, ezzel hidalván át, hogy ami megvan nekem, azt nem kérem, de így mégis tudom "ajánlani" :-) Illetve lesz mindig egy plusz egy, hogy ha nem lenne meg, akkor kérném.

Megosztó játék a Terra Mystica, abban az értelemben, hogy bár BGG a 13. helyet foglalja el, én csak pár igazán keményvonalas társasjátékos kollégát ismerek, aki szereti.
Köztük vagyok én is :-)

Most öt év után kapunk új kiegészítőt ehhez a remek játékhoz, ami leginkább nem csak új contentet ígér, hanem új szabályokat.

Az előbb írtam csak meg, hogy az Orléans-hoz jön egy érdekes különálló játék, most pedig látom, hogy a The Voyages of Marco Polo is kap egy standalone folytatást!
(Az eredetit amúgy most akciósan lehet venni a Metagame-nál, vegyétek amíg még van :-))

A játék tervezői ugyan azok, ahogyan a grafikárt felelős személy is, így sok minden ismerős lehet.

Hoppácska! Ez eddig teljesen elkerülte a figyelmemet! Úgy néz ki bővült az Orléans család is. Pontosabban mondva családdá alakult a játék. Eddig csak kiegészítők voltak az alapjátékhoz (szám szerint kettő meg egy raklapnyi mini).

Nagyon izgalmasan hangzik a leírás:

Orléans Stories is based on the bag-building mechanism known from Orléans, with this mechanisms having been further developed into a storytelling experience in which players go through different eras and face different challenges.

Röviden, az eddig bag-buliding (hogy lehet ezt szépen lefordítani? Zsák építő?) mechanizmus mellé bejön a történetmesélés is!
Alig várom!

Úgy indultam neki a szeptembernek, hogy bizony kemény menet lesz, mert bár a lépést tartani tudtam (elég volt havi 5 új játék, hogy meglegyen a kitűzött cél), de egyre nehezebb játékok maradtak hátra.
Októbert pedig úgy hagytam magam mögött, hogy wow, még túl is teljesítettem! (Mondjuk a legkomolyabb kihívások még hátra vannak :-))
Közben leporoltam pár olyat, amivel már nagyon régen játszottam, és újra rájöttem milyen jó kis játékok ezek!

Node szép sorjában.

Megérkezett az Azul sorozat következő epizódja, az Azul: Summer Pavilion.
Michael Kiesling azt az utat járja, amit több játéktervező is, hogy egy jó, és sikeres alapötletét variálja és azt próbálja csiszolni. (Ennek a tökéletes verziója, amit Emerson Matsuuchi csinál a Century sorozattal, hogy ott egyedülálló módon kombinálhatók a játékok. No nem is az az egyedülálló, hogy kombinálhatóak hanem, hogy ezek a verziók is élvezetes játékokat adnak!)

A Summer Pavilion a 3. a sorban, és már a dobozán látszik az egyik nagy újítás: A rombusz alakú csempék! No persze nem csak ennyi az annyi :-)

Megérkezett az első kiegészítő a méltán felkapott Wingspan (Fesztáv) nevű társasjátékhoz:
Wingspan: European

Ahogy az ismertetőben is írtam, kíváncsi voltam, hogy vajon a különböző színű tojásoknak lesz-e szerepe.
A válasz: nem.
Egyelőre :-)

Voltak régen azok a versenysakkok, hogy egy hosszúkás téglalap alakú dobozban a felcsavarható tábla és a két csapat bábui.
No valami ilyen formában volt meg nekünk anno a Stratego, az első kétszemélyes játék amit rongyosra játszottunk.
Miután már gyűjtöttem a társasjátékokat, akkor sokáig nem is gondolkodtam kétszemélyes játékokban, mert azok nem is társasjátékok. Pedig két meghatározó kétszemélyes volt a kezdetekkor. A Strageo az egyik.

Van egy játéktervező (Elizabeth Hargrave), aki nagyon szereti járni a természetet, és főként megfigyelni a madarakat. Gondolta összerakja a kettőt és csinál egy játékot a madarakról.

Hallottam olyanokat is, miszerint ez egy jó oktató játék. No mivel ilyenből (és itt most főként a "jó"-ra fektetném a hangsúlyt) nagyon kevés van, egyből felkeltette az érdeklődésemet. Ráadásul 2019 év gémerjátéka címet is megkapta a Spiel des Jahres-től!

Nézzük milyen is lett!

Amikor megláttam ezt a játékot, nekem egyből eszembe jutott Vidman-nak ez a videója, és ahogy ott mondja, hogy

Végtelen sör!

Ebben a játékban ugyanis kipróbálhatod milyen az, ha végtelen pénzed van. Egy gazdasági krízist kell megoldani a következő módszerrel: Pénznyomtatás.
Szóval tegyük fel, hogy korlátlan pénzmennyiség áll a rendelkezésedre és úgy kell licitálnod cégekre, akiket fel akarsz vásárolni. A probléma az az, hogy minden játékosnak végtelen pénz áll rendelkezésére, és úgy kell licitáljatok.

Működhet-e egy ilyen koncepció?