Nem tudom mennyire fog fejlődni, de Tom Vasel által létrehozott The Dice Tower elég szépen kinőtte magát, így a The Dice Tower Award-nak is szerintem egyre nagyobb jelentősége lesz.
Az biztos, hogy igényes munkát végeznek, az idő majd eldönti mennyire lesz ez elég.

Nemrég kiosztották itt is a 2018-as díjazottakat (ők 2018-as díjat most adják ki, míg pl a Spiel des Jahres 2019-es díjazottja 2018 as kiadású játék, de 2019-es díjat kap).
A legjobb játék a Root lett (számomra kicsit meglepetés ez a győzelem), a teljes kategória és díjazott lista a tovább mögött.

A Magyar társasjátékdíjat is kiosztották (már egy ideje).

Nagy megleptéssel nem szolgálat, ugyanis a Kuruzslók Quedlinburgban nyerte tavaly a Spiel des Jahres gémerjáték díját, szóval ez olyan biztonsági díjazás volt. Nyilván itt a magyar kiadást nézik, tehát az a fő szempont, de akkor is.
Ami izgalmasabb az a különdíjas játék, ami a Photosynthesis lett, aminek kifejezetten örülök, mert egy talán nem annyira széles körben ismert, de nagyon jó absztrakt stratégiai játék, aminek nemcsak van, de tökéletesen jól adaptált témája is van!

Nemrég kihirdették az egyik (ha nem a) legrangosabb társasjáték díjat, a Spiel des Jahres-t.
A német díjat három kategóriában osztják, a győztesek pedig a következő játokok voltak:
Az év játéka: Just One (Csak egy)
Az év gémerjátéka: Wingspan (Fesztáv)
Az év gyerekjátéka: Valley of the Vikings (Nincs magyar kiadás)

Van ez a Century: Spice Road, ami nagy buzz volt 2017-ben, és nem is alaptalanul. Én is nagyon szeretem, könnyen elmagyarázható, pörgős, taktikus, izgalmas. Egy szóval remek játék.
Nem tudom, hogy Emerson Matsuuchi már akkor tudta-e, hogy ebből egy Century trilógia lesz, vagy csak később jött neki az ötlet (a dobozból arra lehet következtetni, hogy tervezett volt), mindenesetre egy nagyon nehéz fába vágta a fejszéjét.

A havi átlagot bőven sikerült teljesíteni, ráadásul végre sikerült régi kedvenc játékot is elővenni.
A májusi társaskörön volt egy Shadows over Camelot aminek azért is örülök, mert ez beletartozik a top kedvenc játékaim közé, de már nagyon régen volt az asztalon. Az, hogy kikaptunk mellékes, a játékélmény még mindig fenomenális!
Szintén itt próbáltuk ki a Good Cop Bad Cop-ot. A felszerelés kártyákat még szokni kell, de értem miért szertik sokan. Ez is szinesíti a party játék kínálatunkat a társaskörön :-)

Az újak közül rögtön kipróbáltuk a gyerekekkel a The Chameleon-t, ami nekem (egyelőre) jobban bejött, mint az Agent Undercover. Illetve a Codenames: Pictures-t, amit máris előszeretettel kombinálunk a többi Codenames játékkal (alappal vegyesen vagy a duettel, vagy mindhármat :-)).

Jó volt újra próbára tenni a szermmértékemet a Loony Quest-ben és a gyerekekkel vállvetve küzdeni hol a homokvihar fenyegette sivatagban (Forbidden Desert), hol az égő háztömbök között (Flash Point: Fire Rescue).

Építettünk állatkertet a Zooloretto-val és felfedeztünk új tájakat a Carcassonne: The Discovery-ban.

Jó kis hónap volt ez társasjátékos szempontból :-)

46 / 76

Ki ne ismerné a Captain Sonart? Na jó, biztos sokan vannak akik még nem. Ajánlom mindenkinek, egy különleges élmény. Dedukciós, valós idejű (de lehet körökre osztott, vagy akár sakkórával(!)), Team v Team játék, ráadásul a témája is elég egyedi: Tengeralattjárók csatája.

Nos ehhez - azt kell mondjam suttyomban, nem sok hírverést láttam róla - érkezett a második kiegészítő, az Operation Dragon.

Van, mikor megimersz egy játékot, és az az érzésed, hogy ezzel már játszottál. Vagy legalábbis nagyon-nagyon hasonlóval.

Van, ahol persze ez nem gond, sőt, azért veszed (pl a Carcassonne család), van, ahol viszont baj, az egyik bőven "megöli" a másikat.

No, hát a The Chameleon az a játék, amikor süt róla, hogy ez tök ugyan az, mint egy másik társasjáték (ez esetben a Spyfall a.k.a. Agent Undercover), mégis azt mondod, hogy: wow!

Az történt, hogy megjött pár játék, amit még tavaly (!!) rendeltem (Meg kettő amit idén, de azt is februárban).
Számszakilag ez azt jelenti, hogy +6 játékkal kell játszak idén, azaz most már havi 6.3-as átlag kellene. Ezt áprilisban is sikerült tartani, de megint leginkább a gyorsabb játékok kerültek elő.
Az áprilisi társaskör témája a kockák voltak, ennek megfelelően előkerült egy régi nagy kedvenc a Boggle, ami nagyban hozzájárult, hogy ma a társasjátékozás az egyik hobbim.
Aztán kikaptam párszor a BANG! The Dice Game-ban, de nem bántam, jó kis partikat játszottunk vele :-)
Illetve kétszer is bennragadtunk az elátkozott templomban, de éjfél körül teljesen jó volt az Escape.

A Last Letter esetében újra rájöttem, mennyire nehéz adott kezdőbetűvel egy odaillőt szót kitalálni egy dixites képről, illetve a Panic Lab-ban (ami az egyik új szerzemény idén) megint beigazolódott, hogy mennyire jó a gyerekek megfigyelő képessége.
Volt még egy Laser Chess (ha nem ismered, ajánlom, feltétlen próbáld ki!), és egy klasszikus a 2005-ös Spiel des Jahres győztese a Niagara.

És akkor lassan tényleg jöhetnek a komolyabbak.

37 / 76

Még az előtt vagyunk. Az előtt, hogy elkezdtem volna gyűjteni a társasjátékokat. Azt hiszem sokunknak fűződnek gyerekkori élmények ehhez a játékhoz. Igazi klasszikus és ezt nem csak a kora miatt mondom.

Rengeteget játszottunk vele itthon, utazáskor, kisebb, nagyobb körben. Emlékeim szerint az viszont ritkán fordult elő, hogy végig is játszottunk egy-egy partyt.

Nem egyszerű jubileumi kiadást elkészíteni. Láthattuk ennek egy tipikus példját a Pandemic esetében.
Alap játék, de mégis valami extrát kell adni, legyen(ek) használható(ak) a kiegészítő(k), és azért az ára se legyen nagyon elszállt.

Most a Stone Age próbálkozott megfelelni az elvárásoknak. És azt kell mondjam maximálisan sikerrel járt!